A vezető tengerentúli tőzsdeindexek mindegyike a negatív tartományban mozog a zárás előtt fél órával. A 30 legnagyobb amerikai vállalat komponense, a DJIA 121 pontos eséssel, 12,502 pontnál jár, a Standard & Poor's 500-as indexének értéke 1% feletti vesztességgel 1,311 pont. A technológiai papírok piaca, a Nasdaq másfél százalékkal került lejjebb, jelenleg 2,525 pontot ér.
A fontosabb vállalatok közül a Wal-Mart teljesít a legjobban, árfolyama közel 5%-os pluszban van a tegnap esti záróárhoz képest. A sereghajtók a JP Morgan, a Boeing és a Caterpillar, mindhárom papír ára 3% feletti mértékben esett a nap folyamán. A Pfizer, a Johnson & Johnson, a Kraft Foods és a Procter & Gamble ugyanakkor stagnált.
Továbbra is aggodalommal tölti el a befektetőket Görögország helyzete, ugyanis ha a súlyosan eladósodott állam nem lesz képes további takarékossági intézkedések bevezetésére, akkor könnyen eleshet az IMF következő hitelrészletétől, amelynek következménye valószínűleg államcsőd lenne. Szintén fontos kérdés, hogy Athén az új választások után az eurózóna kötelékében és annak védőhálója alatt, vagy azon kívül képzeli-e el jövőjét. Továbbra sincs biztos scenario arra az esetre, ha Görögország az unió történetében elsőként elhagyná a közös pénzt. Közben a görögök megrohamozták bankjaikat és egyre gyorsuló ütemben veszik ki betétállományukat, napok alatt több száz millió euróval csökkent a bankbetétek összege.
Továbbra sincs rendezve Portugália helyzete, egyre többen gondolják úgy, hogy az ország talpra állításához nem lesz elegendő a közelmúltban nyújtott IMF hitel. Hasonló a helyzet Spanyolországban is, ahol az emberek a múlt héten tüntetésekbe kezdtek a már foganatosított és a még tervezett megszorító intézkedések ellen.
Pozitív fejlemény viszont, hogy beiktatását követően láthatóan visszavett megszorításellenes retorikájából Francois Hollande, francia elnök. Az elmúlt napokban azt is bejelentette, hogy Párizs kész segíteni Görögországnak.
