Hat évvel ezelőtti, a piaci depressziót megelőző történelmi csúcsa közelében is járt a világ irányadó indexe, az amerikai Dow Jones pénteken. A komponens 14,000 pont felett búcsúztatta a hetet, de nem sokáig bírta a hegyi levegőt.
Tegnap, hétfőn gyorsan elillant a lelkesedés, a munkaerőpiaci adatok és az ISM (feldolgozóipari index) kedvező fogadtatása sem tudta ellensúlyozni a korrekció iránti vágyat. A DJIA ezért a hét első napját közel 1 százalékpontos csökkenéssel, 13,880 ponton zárta.
A hét további részének alakulása meghatározó lesz, ha nem sikerül a csúcsdöntés, akkor technikailag mindenképpen az eladási oldalra kell helyezkednünk a közeljövőben. Ha azonban folytadik a hegymenet, akkor pillanatokon belül jelentős tér nyílik meg az index előtt, de a makroadatok továbbra is bármikor elfojthatják az optimizmust.
Úgy tűnik az amerikai reálgazdaságnak sikerült kihevernie a válságot, egy-egy negyedév kivételével gyakorlatilag folyamatosan kedvező adatok látnak napvilágot. Az ipari termelés folymatosan élénkül, egyre kevesebb a munkanélküli és nő a fogyasztás is.
A pénzügyi szektor helyzete is javuló tendenciát mutat, a financiális problémákat a legtöbb vállalatnál már sikerült kezelni és ez a negyedéves gyorsjelentéseken is látszik. Egyre több elemzőház ajánlja vételre az amerikai pénzes papírokat (például a szerintem is igencsak diszkonton forgó Bank Of America-t).
A legnagyobb probléma továbbra is a szövetségi költségvetés által görgetett hatalmas adóssághegy, amelynek jelentős része természetesen a gazdaság talpraállításának ára. A fiskális nehézségek tehát továbbra is bármikor betörhetik a rózsaszín szemüveget.
