Ha eltekintünk Orbán és a Fidesz utóbbi időben foganatosított antidemokratikus, alkotmányellenes, de facto tekintélyuralmi rendszert idéző intézkedéseitől, akkor még a magánnyudjíjpénztárak ügyében hozott döntéssel tudnék leginkább egyetérteni (kövezzetek meg). No persze nem az MNYP-knek eddig önként és dalolva utalt járulék 14 havi lenyúlásáról beszélek. Magánvagyonról szóló, érvényben lévő szerződések vannak, tehát ez felér egy államosítással (vagyonelkobzással), amelyet utoljára Kádár idején láthattunk. Szó nem esett arról, hogy a t. ügyfelek mikor kapják vissza a pénzüket (ha egyáltalán visszakapják), arról nem is beszélve, hogy az állam használja a pénzt, tehát a 30 mrd forintot kamatostul kellene visszafizetnie. Ja, de ez a magyar nép érdekében, nemzeti együtműködéssel és kétharmados felhatalmazással történik, elnézést..Már úgy várom mikor a nép a parlament előtt kigyózó sorokban lobogtatja a részvényeit, pár deák ferenc arcképet, vagy adásvételi szerződést etc. etc., hogy mind-mind "önként" felajánlja Orbán elvtársnak a Magyar Narancs Köztársaság (?) felvirágoztatásáért.
A törvény azon részével vsizont egyet tudok egyetérteni, hogy liberalizáljuk a nyugdíjpiacot. Mindenki döntse el maga, hogy kockáztat egy későbbi magasabb havi illetmény érdekében, vagy választja a nem is olyan biztos (mindenesetre a tőkepiacnál biztonságosabb) felosztó-kiróvó rendszert. Az állami rendszer reform nélkül, jelenlegi formájában működésképtelen, ez 97-ben is tudható volt, hogy egész egyszerűen egyre több a nyugdíjas korú az egyre kevesebb járulékfizetővel szemben, de ez már a családpolitika kérdésköre, ebbe most nem folynék bele..
Úgy gondolom, nem volt szerencsés döntés 13 évvel ezelőtt kötelezővé tenni a magánnyugdíjpénztári rendszert, számos helyen működőképes a kétpilléres (állami + öngondoskodás - utóbbi nálunk haramadik pillér néven fut és elég ismeretlen fogalom) rendszer. Tény, hogy a hazai nyugdíjalapok elmúlt beli teljesítménye jó, ha meghaladta az inflációs szintet, kivétel ez alól úgy igazából csak a 2009-es év volt. A veszteségeket meg ne is említsük mert árt az egészségnek..Tény az is, hogy a régiósok közül például Szlovákiában sokkalta jobban sikerült kezelni a befizetett pénzeket.
Kemény kommunikációra kell tehát felkészülni a kormány részéről, 2800 mrd forint a tét. Az MNYP-k is nyilván két kézzel probálják majd megtartani ügyfeleiket, pláne, hogy elemzők szerint ha 1500 mrd-nál több vándorol át a büzsdébe, az már felveti a pénztárak gazdaságos működtethetőségét. Az ebből szinte automatikusan követekző elbocsátásokkal persze senki sem számol, itt válik hiteltelenné Matolcsy azon mondata, miszerint a jövő évi költségvetés támogatja az üzleti- és pénzügyi szektor fejlesztéseit.
Mindenesetre az átlépők vagyonát szerencsés lenne a svéd modell szerint kezelni (egyéni számlákon), az eddigi felosztó-kiróvó rendszer elavult és halálra van ítélve, de szerencsére úgy tűnik a kormány is elköteleztt az elkülönítés mellett.
Kiszivárgott információk szerint a befolyt plusz pénzt államadósságrendezésre költenénk, ami nem biztos, hogy helyes út. Az államadósság most a GDP 80%-a felett van, ennek legjobb esetben is tizedét lehetne kifizetni. Bár a kamatterhek is csökkennének, de járhatóbb út lenne a pénzt gazdaságösztönző intézkedésekre költeni. A nemzetközi befektők bizalmának visszaszerzése és megtartása sokkalta fontosabb mint az adósság mértéke (Japánban pl. a GDP 180%-a az államadósság). Ha a befektetők bíznak hazánkban és tudják, hogy visszakapják a pénzüket, itt fogják tartani azt. Sőt, még akár újabb befektetési lehetőségek után is nézhetnek..
