Egyre inkább úgy tűnik, hogy újra lejátszódhat a korábbi forgatókönyv, amikor hazánk egyre romló fiskális mutatói miatt a jegybank az irányadó ráta fokozatos emelésére kényszerült, hogy többek közt fenntartsa az érdeklődést állampapírjaink iránt. A válság 2008 őszi begyűrűzésével a végén odáig jutottunk, hogy rendkívüli ülésen kellett 300 bázisponttal megemelni az alapkamatot, hogy elkerüljük az állam fizetésképtelenségét, azaz az államcsődöt. Aztán a Bajnai-kormány takarékossági intézkedéseinek, illetve a nemzetközi hangulat fokozatos javulásának köszönhetően 2010. április 27-én a rátát történelmi mélypontra, 5.25%-ra vágták.
Tavasz óta pontosan két hete változott először a jegybanki kamatláb, 0.25 százalékponttal, felfelé. Végülis erre azért már nyár vége óta számítani lehetett. Elemzők véleménye és a bankok legfrissebb ajánlatai alapján azonban a többség egyértelműen a ráta további emelésével számol. Nem egy bank jött ki a közelmúltban 8% p.a. körüli, rövid futamidejű betéti ajánlatokkal, amiből arra lehet következtetni, hogy 3-6 hónapos időtávban további, jelentősebb kamatemelésre számítanak, így a futamidő lejárta után új, akár még magasabb kamatlábakat kínáló betéti konstrukciókkal próbálják meg majd maguknál tartani a friss tőkét.
Orbán miniszterelnök a múlt héten azt nyilatkozta, hogy nincs szükség erősebb valutára, és magasabb kamatra sem. Előbbiben kevésbbé, utóbbiban viszont egyetértek vele. Kár, hogy a kettő szorosan összefügg. DE! A monetáris tanács elsődleges feladata még a Fidesz-kormány ideje alatt is nem a pártutasítások betartása, hanem a pénzügyi stabilitás fenntartása, tehát ha romlik a helyzetünk, emelkedni fog a kamat. A magasabb ráta hiába növeli a befektetési kedvet, egyben a bizalom csökkenését is jelzi. Egyetlen esetben csökkenthetjük a sebezhetőségünket: az olyrégóta áhított struktúrális reformok végrehajtásával, de legalábbis egy hiteles tervezettel, nem pedig szemfényvesztéssel. A jelenlegi helyzet alapján azonban erre sem a hazai bankok, sem a hozzáértők, sem pedig a külföldi megfigyelők nem sok esélyt látnak.
Februárban egyébként lejár két jegybanki tanácstag mandátuma, így oda is be lehet majd ültetni a pártembereket, ahogy ez már megtörtént a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács, vagy a médiahatóság esetében.
Mikulás alkalmából, múlt hét hétfőn rontotta két osztállyal hazánk adósságbesorolását a Moody's hitelminősítő, így már csak egy kategóriával vagyunk a befektetésre nem ajánlott országok felett. Közben a S&P is elemzi a magyarországi pénzügyi kockázatokat, a Fitch döntése pedig még akár idén is megszülethet. A külföldi piacokon uralkodó, enyhén pozitív hangulat ellenére CDS felárunk folyamatosan emelkedik, már a 400 bp-t közelíti.
Veszélyesen önfejű játék folyik tehát hazánkban, én még nem látom az alagút végét..
