A globális gazdaság húzóereje továbbra is Kína, egy korábbi posztomban már írtam arról, hogy az ázsiai ország növekedésének lassulása komoly kockázat a világgazdaság egészére nézve, ugyanis a kínai szekunder szektor erősen növekedésfüggő, folyamatos, masszív bővülés nélkül gyakorlatilag működésképtelen. Éppen ezért veszélyes lenne, ha egyes jóslatok beteljesülnének, melyek szerint Kína gazdasági növekedése idén 8% alá eshet. Hosszú távon viszont mindenképp elengedhetetlen lesz egy átfogó reform, amellyel csökkenhet majd a brutális növekedési ütem és az ipar gazdaságban betöltött szerepe.
Az Egyesült Államok gazdasági növekedése idén 2% körül alakulhat és talán ez az az ország amely jelenleg a legkedvezőbb helyzetben van. Egyre javuló makroadatok: foglalkoztatottság, bővülő fogyasztás, stb. A mintegy 100%-ra tehető szövetségi adósság megoldása azonban még úgy tűnik várat magára. Probléma továbbá az üzemanyagok árának utóbbi időben látott rallyja, amely előreláthatólag tovább folytatódik.
Az Európai Unió mára egyértelműen mag- és perifériális országokra bomlott, legalábbis gazdasági értelemben. A magországok élén Németország, Európa Teréz anyja, kérdés, hogy mikor unja meg a szerepét. A perifériális országok adósságproblémáit a szándék ellenére még mindig nem sikerült rendezni, közben a hellének a csőd szélén állnak, ahogy Portugália is erre a sorsra juthat. A két ország ma egyáltalán nem versenyképes. A valutaleértékelés nem járható út, hiszen euróval fizetnek, tehát patthelyzet. Az EU és a hitelezők nem bánhatnak velük kesztyűs kézzel, mert akkor a többi bajba jutott ország is követelőzni kezd (pl. adósságleírás), tehát itt is patthelyzet.
Magyarország tekintetében el lehet ismételni a négy korábbi vesszőparipát: ezek a jogbiztonság, a hitelesség, a bizalom és az unortodoxiózis. Növekedési kilátásaink továbbra is a régió átlaga alatt van (Horvátországgal egyetemben), a beruházások összértéke folyamatosan csökken, amely szintén egyértelműen a kormány gazdaságpolitikájával indokolható. Három pozitív dolgot lehet Magyarországgal kapcsolatban kiemelni, kedvező folyó fizetési mérleg, a deficit várhatóan majd a maastrichti kritériumot közelíti (3%), illetve a magyar feldolgozóipar, amely a bruttó hazai össztermék negyedét adja, igen jól teljesít, a gyenge forint ellenére is versenyképes tudott maradni.
