Oszkó Richárd Blogja

A holland DeSpar hálózathoz kerül a budapesti Mammut bevásárlóközpont -1 szintjén található Csemege-Match szupermarket - ezzel a belga Louis-Delhaize konszern utolsó nagyobb hazai egységének sorsa is eldőlt. Habár az üzlet csak ma zárja be kapuit, már pénteken is háborús állapotok uralkodtak, sok polc kongott az ürességtől.
Az LD Group még 2011-ben jelentette be, hogy eladja a tulajdonában álló hét Cora hiper- és 121 Csemege-Match szupermarketet, valamint a 73 tagú Profi diszkonthálózatot és ezzel kivonul magyar kiskerpiacról. A legnagyobbakra pillanatok alatt lecsapott a konkurens francia Auchan, a többi boltot azonban hosszú tárgyalások során, egyenként értékesítették. A fővárosi üzletek nagy része a CBA és a DeSpar, a vidékiek többsége a magyar Coop csoport tulajdonába került. Ezzel az elmúlt évek legnagyobb, 40-50 milliárdra tehető átrendeződése ért véget a szektorban.
Az akvizíciókra válaszul a versenytársak sem tétlenkedtek, a rivális brit Tesco Globál például folytatja a centrumra fókuszáló Express hálózata kiépítését.Ezt a szombathelyi Matchot már cooposították (Photo: Kiss Teodóra)

Levélben kért elnézést a magyarok nevében a szlovák nemzet ellen elkövetett bűnökért Surján László, fideszes politikus, az Európai Parlament alelnöke. Példaként említi a későbbi beneši reszlovakizáció alapját adó, 19. század végi erőszakos magyarosítást, valamint az 1968-as katonai bevonulást, amikor a magyarok a vörös hadsereggel karöltve vérbe fojtották a csehszlovák nép szabadságharcát.
Az ügy előzménye, hogy a .týždeň című tekintélyes szlovák hetilap főszerkesztője, Štefan Hríb nemrégiben Budapesten vehette át a Charta 21 Mozgalom díját a megbékélés és az együttműködés érdekében tett erőfeszítéseiért. Hríb akkor köszönőbeszédjében kiemelte, hogy itt az ideje, hogy a szlovákok és a magyarok évszázadok után végre egymásra találjanak, ehhez azonban a bűnök közös elismerése és megbocsájtás szükséges. Megemlítette a szlovák értelmiség kiállását a Hedviga Malinová-ügyben, illetve František Mikloško, volt szlovák házelnök, a konzervatív-demokrata KDS párt elnökének bocsánatkérését is a magyarok felé.
A .týždeň szerkesztői nem titkolják, hogy meglepetésként érte őket Surján reakciója, ám úgy döntöttek, hogy a további párbeszédet elősegítendő a jövő héten magyar nyelven is megjelenik, az újság, .hét címen. A kiadványban a fideszes politikus teljes írását is publikálják majd. Photos: týždeň.sk

Dallas, TX Legalább hatan meghaltak, félszázan megsérültek és 200-an váltak földönfutóvá, miután tornádó csapott le a texasi Forth Worth-től mintegy 30 mérföldnyire, délnyugatra fekvő Granbury-ben - ezt a helyi sheriff közölte az ABC helyi, 13-as csatornájának.
Ma éjszakára - a sérültek mellett - sok hajléktalanná vált embert a helyi kórházban szállásoltak el és több tucat bajba jutottat fogadott be a helyi általános iskola is. 14 személyt továbbra sem találnak.
A Nemzeti Óceán és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint nem sokkal a halálos tornádó után két másik twister is kialakult  a térségben, amelyek körülbelül egy mérföldes szélességben csaptak le, károkról azonban nem érkezett jelentés.
Bár csak június 1-jén startol az amerikai hurrikánszezon, a NOAA szerint már most is megfigyelhetők a légkör instabilitására utaló jelek a Mexikói-öböl térségében és az Államok déli részén, így akár már korábban is kialakulhat az első trópusi vihar. Az idei év különösen veszélyes lehet, tizenegy hurrikánt várnak, az első neve Andrea lesz.
Photo: USA Today

Ma még osztalékszelvénnyel együtt forognak a Magyar Telekom, Nyrt. részvényei a Budapesti Értéktőzsdén. A kupon értéke papíronként bruttó 50 forint (16.7 eurócent), ez névértékre vetítve 50%-os, árfolyamértéken számolva 12%-os osztalékhozamot jelent.
A telefonos papríjai jelenleg másfél százalékpontos esés mellett 400 forint (1.33 euró) körüli szinteken cserélnek gazdát. Az osztalékfizetés E napja május 16-a, csütörtök.

Hidegzuhanyként érték a befektetőket az Advanced Micro Devices, Inc. (NYSE:AMD) tengerentúli piaczárást követően közzétett első negyedéves számai, lehet hogy a techóriás az év végét sem éri meg. A cég részvényei napközben még 5%-os pluszban jártak, majd a zárás utáni kereskedésben meredeken zuhanni kezdtek.
Az AMD egy egysége jelenleg 2.37 dollárt ér, miután a vállalat növekvő veszteségről és eladósodottságról számolt be. Az árbevétel 2011 azonos időszakához képest ötödével, 5.49 mrd dollárra csökkent, egy milliárdnyi veszteség mellett. A hosszú lejáratú kintlevőségek összege 33%-al, $2 mrd-ra emelkedett, a készpénzállomány pedig közel felére, 1 mrd dollárra olvadt.
A jelentésből kiderül, hogy az  AMD minden tavalyi projektje lényegében csődöt mondott, a társaságot egyedül konzol üzletága tartja még valamennyire életben, közleményük szerint erre a szegmensre kívánnak fókuszálni a jövőben is.
Holnap a General Electric és a McDonald's eredményeivel folytatódik a gyorsjelentési szezon, de többekközt hátravan még az Apple, a Boeing, a P&G és a Facebook is.

Boston, MA Legalább három ember - köztük egy 8 éves kisfiú - meghalt és 140 megsérült Bostonban, miután keleti parti idő szerint tegnap délután két házi készítésű pokolgép robbant a varosban rendezett marathon befutoja közelében, majd nem sokkal később mégegy a Kennedy könyvtárban. Egy további bomba nem robbant fel. Hivatalosan még nem jelentették be, de 2001. szeptember 11-e után valószínűleg ismét szervezett terrortámadás történt.
Az NBC-nek nyilatkozó egyik szemtanú arról számolt be, hogy a detonáció pillanatában sokan földre estek, vérző embereket, repülő végtagot látott, sikolyokat és sírást lehetett hallani. 'Horrorisztikus volt, mert néhány pillanattal korábban még mindenki önfeledten ünnepelt.' - közölte a férfi. A futáson 96 országból körülbelül 27 ezren vettek részt, a nezoszam pedig meghaladta a fel milliót.
Egyelőre még nem lehet tudni, hogy ki(k) a tettes(ek) és mi volt az indíték, több újság szaúdi terroristáról ír. A tragédia környékén az FAA, azaz a Szövetségi Légügyi Hatóság repülési tilalmat rendelt el. A telefonvonalak túlterheltek, sokan akarják elérni szeretteiket. Több tömegközlekedési vonalon leallt a közszolgáltatás. Nem sokkal a detonációk után több gyanús csomagot is találtak három bostoni metrómegállóban, ezeket hatástalanították a tűzszerészek. Számos városban fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, így New Yorkban, Washingtonban és San Franciscoban is. Az Egyesült Királyságban is emelték a készültséget, itt vasárnap rendeznek marathont, illetve szerdán lesz Margaret Thatcher temetése.
Barack Obama, amerikai elnök rövid televíziós beszédében közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja és keményen megbünteti a tetteseket, ennek érdekében pedig a szövetségi kormányzat minden szükséges pénzügyi forrást biztosít.
Photos: NBC / ABC - Jamison Uhler / AssociatedPress / Getty

San Francisco, CA Politikai pártot alapított a Facebook vezére, a FWD.us nevű mozgalom elsődleges prioritása az amerikai bevándorlási törvény reformja.
'Az Egyesült Államok migrációs politikája értelmetlen, hiszen maga az amerikai nemzet is bevándorlókból áll - közölte a Facebook alapítója a sajtóeseményen, miközben bejelentette, hogy FWD.us néven pártot alapít, melynek legfőbb célja, hogy a külföldről érkező fiatal tudósok könnyebben kaphassanak állampolgárságot.
Zuckerberg szerint az Államokban dolgozó mérnökök nagy része külföldi születésű, ezért pártja azt ígéri, hogy a jövőben törvényjavaslatokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy tehetséges bevándorlók érkezhessenek az országba.
Természetesen nem Zuckerberg a párt egyetlen tagja, számos, techszektorból ismert személyiség támogatja a közösséget, így Reid Hoffmann, a LinkedIn alelnöke, Max Levchina PayPal társalapítója, Andrew Mason, a Groupon társalapítója, Marissa Mayer, a Yahoo! közelmúltban kineveztt vezetője, Mark Pincus, a Zynga alapítója és vezére, Eric Schmidt, a Google igazgatója, Kevin Systrom, a Facebook-leány Instagram alapítója és vezetője, valamint Padmasree Warrior, a Cisco technológiai és stratégiai igazgatója.
Hogy Zuckerbergnek sikerül-e megvalósítani a terveit az egyelőre csakis a kongresszuson múlik, viszont a Facebookon keresztül számára kvázi ingyen elérhető 160 millió amerikai felhasználó miatt szimpatizánsból valószínűleg nem lesz hiány. A párt közösségi oldalát alig 3 nap alatt közel húszezren lájkolták.
Photos: fwd.us

Az Államok után az Egyesült Királyságban is bevezeti fizetős üzenetküldő szolgáltatását a Facebook. Mark Zuckerberg és csapata terveiről a Denník SME c. szlovák liberális napilap techrovata számol be.
Az újság szerint a térítés összege 18 penny és 11 font (64 és 3,850 forint) között változik majd, attól függően, hogy ki az üzenet címzettje. A célszemélyek 'értékét' egy algoritmus számolja ki, népszerűségi adatok és kapcsolati kiterjedtség figyelembevételével. Snoop Dogg, rapper írásbeli elérése például 10.08 sterlingbe (3,500 forintba) kerül majd - írja a tekintélyes szlovák lap.
A Facebook paid message szolgáltatása tavaly év végén debütált az Egyesült Államokban, ott másfél és 15 dollár közt változik a tarifa. A lehetőséggel csak 18 éven felüliek élhetnek, a díjat pedig online, hitelkártyával kell kiegyenlíteni. Az új lehetőség nem jelenti azt, hogy ne lehetne bárkinek most is díjmentes üzenetet küldeni, ezek azonban ismeretség hiányában továbbra is a spam mappában landolnak, ahol nehéz észrevenni őket. A californiai közösségi óriás szerint céljuk, hogy bárkit könnyedén el lehessen érni és a díjfizetés szerintük kellő visszatartó erő lesz a spameléstől is - zárul a SME cikke.

Photo: Denník SME

Vélemény: Természetesen nem csak a világ közösségibbé tétele a mozgatórugója a menlo park-i techvállalat ötletelésének, hanem az a közelmúltban indult gőzerejű bevételkeresés is, melynek célja, hogy miharabb pénzügyileg eredményesebbé tegye és hosszú távon fenntartható pályára állítsa a céget. Ennek tudhatók be a megszaporodott sajtóesemények, mint a Graph Search bejelentése, majd az üzenőfal lecserélése, vagy legutóbb a múlt heti Facebook Home prezentáció, melyek mind-mind számos lehetőséget rejtenek. A menedzsmentre, leginkább Zuckerbergre nehezedő befektetői nyomás továbbra is elentős, sokan ugyanis nem felejtették el a dotcom történetet, így valódi, kézzel fogható pénzügyi eredményeket várnak a Facebooktól, az agy önmagában már kevés. A cég papírjai egyébként még mindig több, mint 30%-al múlják alul a kibocsátási árat. Továbbra is kérdéses tehát, hogy mennyire sikerül az ötleteket pénzre váltani, a vállalat első negyedéves számait május 1-jén a new york-i zárást követően teszi közzé, akkor lehet majd komolyabban előre tekinteni.

Egyre több helyen bukkan fel a kicsiny jugoszláv utódállam neve, mint a repedező eurózóna nagy valószínűséggel következő tagja, amelynek majd milliárdos mentőövet kell dobni. Szlovénia minden szempontból máig a legfejlettebb az egykori vasfüggöny mögötti, még létező országok közül, államadóssága sem éri el az EU-konform határt, most mégis lassan összecsapnak a hullámok a feje felett. De miért?
A kétmilliós közép-európai ország Nagy-Jugoszlávia szétesése után a magyaroknál egy csöppet okosabban valósította meg piacgazdaságra való áttérést, a privatizáció számos kulcsfontosságú vállalatot nem érintett (pl. az energiaszektorban), de a bankok nagy része (vagy a többségi tulajdonrész) is köztulajdonban maradt. Ez roppant mód segítette az ország gazdaságának bővülését és az életszínvonal gyors emelkedését, hiszen az állami kontroll alatt a bankok nem igazán tudtak veszélyes manőverekbe kezdeni. Olcsó volt a hitel, amely pörgette a beruházásokat az országban, így bőven akadt munkahely is.
A helyzet a válság kirobbanásával változott meg, miután a csökkenő kereslet (akár belföldön, akár az exportosok számára külföldön) többek közt kevesebb munkát is igényelt. Azaz egyik oldalról elkezdtek romlani a vállatok pénzügyi adatai, a másikról meg a foglalkoztatottsági adatok. Egyre több lett munkanélküli és egyre kevesebb pénz maradt az embereknél. Mindezek következményeként a bankoknál romlani kezdett a hitelportfólió minősége, azaz a nem fizető lakossági és vállalati hitelek aránya, amelyek mára az egész pénzügyi szféra stabilitását veszélyeztetik.
Mindezzel nem lenne gond, hiszen az állam bármikor a bajba jutott bankok segítségére tudna sietni, akár néhány teherautónyi pénzzel is, ahogy az Ciprus esetében történt. A baj az, hogy a visszaesés miatt kieső bevételek és a megnövekvő szociális kiadások miatt az államháztartási hiány is jelentősen nőtt, amely mára veszélyezeti a szlovén költségvetés stabilitását is. A hitelezők pedig magasabb kockázat fejében nyiván magasabb hozamot is kérnek az államkötvények után, mindeközben pedig a csődkockázati felár is emelkedik. Ezért szorulhat a jövőben tehát Szlovénia is az EU és az IMF közös segítségére.
Adódik a kérdés, hogy Ljubljana akkor miért nem adja el a problémás bankokat? Ennek véleményem szerint négy fő oka van:
Egyrészt a bankóriások jelenlegi helyzetét tekintve elég nehéz lenne vevőt találni, inkább mindenki igyekszik most leépíteni az érdekeltségeit a régióban, nemhogy új operációkba kezdjen.
Másrészt ha találnának is vevőt, igen karcsú összegért lehetne csak értékesíteni a nemfizető hitelek tömkelegét birtokló pénzintézeteket és persze óriási tőkére lenne szükség az anyavállalatoktól a viszonylagos stabilitás megteremtéséhez. Jelenleg olyan bizonytalan az európai piaci környezet, hogy a megtérülés fényévekre lenne.
Harmadrészt bármilyen bajban is van a szlovén költségvetés, a betéteseknek egyfajta biztonságérzet az állami szerepvállalás, egy szlovén államcsőd esélye ugyanis még most is minimális. Azonban amint bejentenék az eladási szándékot, feltehetőleg a betétesek tömegei akarnák biztos helyen (leginkább a zsebükben) tudni pénzüket, lásd Ciprus.
És a negyedik: az idő, a tranzakció lezárultáig bizonytalanság uralkodna, márpedig ez nem egy kétperces aktus. Az alkudozás közben egy esetleges hirtelen nemzetközi hangulatromlás hatására a szlovén állam bármikor csődbe mehetne, akkor meg lényegében értelmét vesztené az egész tortúra.
Persze az EU-IMF kettős ettől még megszabhatja a egítség feltételeként a teljes szlovén bankszektor magánkézbe adását, de egy épülő védőernyővel a feje fölött még így is másként festene a kis Szlovénia. Ám akkor, a stabilizáció küszöbén ez már aligha volna ésszerű követelés, látva mondjuk a spanyol vagy az olasz bankszektor évek óta tartó vergődését..

Bratislava, SR Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Ján Slota, szlovák nacionalista politikus ellen - ezt Tatiana Kurucová, kerületi rendőrségi szóvivő erősítette meg. A volt pártelnök hat évvel ezelőtt a magyarokat a szlovák nemzeten élősködő tumornak nevezte, amelyet 'minél hamarabb el kell távolítani'.
A szlovák sajtó ma reggel írt arról, hogy Slota pártja, a szélsőjobboldali Slovenská Národná Strana belső vizsgálatot indít volt vezére ellen, mert 'felmerült a pártvagyon gazdaságtalan kezelésének és veszélyeztetésének gyanúja'. Az ügyben feljelentés is történt, így már a végrehajtó szervek is nyomoznak. Ha a milliárdos politikus bűnössége beigazlódik, akár több évre is rács mögé kerülhet.
Különös, hogy a pártból 2010-ben kilépett volt alelnök, Annna Malíková Belousovová pontosan két nappal ezelőtt hasonló dolgokkal vádolta meg Slotát a Facebookon, a politkusnő státuszüzenetében akkor többek közt azt írta, hogy 'Slota a húsosfazékhoz akart jutni és kienni azt a társaival, akiknek most nem a vagyonukon kellene ülniük, hanem a börtönben'.
Ján Slota, szlovák milliárdost, egykori pártelnököt, Žilina néhai polgármesterét hazánkban hisztérikus magyarellenes kirohanásai tették ismertté. Volt hogy híveit arra buzdította, hogy üljenek tankokba és rombolják le Budapestet. 2007 októberében Göncz Kinga külügyminisztert Hitlerhez hasonlította és kócos nyomorultnak nevezte, a volt köztársasági elnök Göncz Árpádot pedig lefasisztázta. 2008 tavaszán Szent István budavári szobrát lovasbohócnak, a turulmadarat, mint magyar nemzeti jelképet pedig ronda papagájnak titulálta. Trianon 90. évfordulója alkalmából Komárno-ban állíttatott emlékművet, megköszönve az antantnak a magyar területek elcsatolását. Nem sokkal később gusztustalan nyelvnek nevezte a magyart és aláírásgyűjtésbe kezdett annak betiltását követelve. Egyik tavalyi, választási plakátján ez állt: 'A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!' Sajtótájékoztatói keretében gyakran tartott 'magyar órát', az egyik ilyen alkalommal kijelentette, hogy idézem 'Hiba volt, hogy annak idején menedéket nyújtottunk a törökök elől gyáván megfutamodó és a mi szlovák hegyeinkbe menekülő magyaroknak, ahelyett, hogy hagytuk volna, hadd marcangolják szét és hadd hurcolják el a törökök őket Isztambulba'. Slota a magyar nép őshazájának akkor a Góbi-sivatagot nevezte meg. Állítása szerint 1248-ban egy a Kárpát-medencébe látogató frank püspök a magyarokat meglátva csak annyit mondott 'Hogyan adhatott Isten egy ilyen szép hazát egy ilyen ronda népnek'. Slota szerint azonban a mai magyarok nagy részének ereiben már szláv vér csörgedezik.
Photo: Televízia TA3 - V politike